Demonstrációt rendezett a Greenpeace Magyarország május végén a Kossuth téren. A tüntetés során a zöld-szervezet aktivistái igyekeztek rámutatni arra, hogy az orosz-ukrán háborún keresztül egyre inkább látható, hogy a fosszilis energiaforrásoknak való kitettségre a megoldás a zöld- s megújuló energiaforrások hatékonyabb és szélesebb körű felhasználása lehet.
Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse a theVIP helyszíni riporterének elmondta: miután a pandémia alatt bevált az otthonról végzett munka, ismét előtérbe lehetne helyezni, de az autópályákon a sebességhatárok csökkentése is segítene abban, hogy takarékoskodjunk a fosszilis energiahordozókkal. Azokat a repülőjáratokat pedig be kellene tiltani, amelyek közeli, vonattal is könnyen elérhető helyszíneket kötnek össze. Az is kiderül, Németország milyen jó példával jár előttünk a tömegközlekedés ösztönzése terén.
Az ukrán-orosz háborús konfliktus elmélyülésének hatására az Európai Unió nagy ütemben látott hozzá a kontinens orosz energiától való függésének a visszaszorításához. Az Európai Bizottság hamarosan új javaslattal áll elő annak érdekében, hogy EU-s szinten szélesebb körű és hatékonyabb legyen a megújuló energiaforrások kiaknázása, azonban más országokból még mindig szükség van földgáz importra.
A szemle olvasható a Megújuló Magyarországért Alapítvány Facebook oldalán a képre kattintva.
A háború okozta hirtelen energia sokkra adott reakció az EU-tól, amely a zöld átállás irányába mutat utat, egy több éves (vagy évtizedes) folyamat felgyorsítása. A zöld átállás sürgetésére a háború előtt a pandémia is kikerülhetetlen érveket adott. Habár elsődleges az interkontinentális energia hálózatok helyett új energetikai infrastruktúrát kidolgozni, a megújuló energiaforrásokra való átállás mellett vannak még olyan kisebb volumenű, ám nem kevésbé fontos projektek, amelyek segíthetik ezt a folyamatot.
Ilyen a lakóházaink energiatakarékos átalakítása is.
Az Unióban a teljes energiafelhasználás 26 százalékát adták a háztartások 2019-ben, amelynek nagy része fűtésre lett felhasználva. Vannak uniós szinten programok energiatakarékos háztartások kialakítására, azonban a kezdetektől kezdve mindössze a lakásállomány 0,4-1,2 százalékát sikerült fejleszteni.
Vannak azonban előremutató kezdeményezések, amelyekre érdemes figyelmet szentelnie a közpolitika alkotóknak is. Hadd hozzunk két példát:
a Developer General Projects “fenntartható építészet” címen 22 tonna építőanyagot spórolt azzal, hogy az építőanyagot újrahasznosított anyagból készítették el;
az Egyesült Államokban a pandémia következtében felértékelődött a raktárhelyiségek és raktárépületek szerepe. Az utóbbi két évben ezek a létesítmények voltak a fenntartható építészet zászlós hajói. Több helyen napelemet telepítenek a raktárhelyiségek tetejére, így nemcsak az ökológiai lábnyom, hanem a fenntartás költségei is csökkennek.
Habár ezek kisebb volumenű projektek, az államnak és önkormányzatoknak érdekében áll felkarolni minden fenntarthatóságot elősegítő innovatív kezdeményezést. Az energiatermelés és energetikai infrastruktúra radikális átalakítása mellett az energiatakarékos építészet csupán még egy módszer arra, hogy csökkentsük a kontinensen az energiafelhasználás mértékét és ezáltal minimalizáljuk az energiaimport-függőség politikai kockázatait.
